Itt a térkép, ami után minden világossá válik: ezért olyan fontos Trumpéknak Grönland!

Gyakorlatilag a teljes periódusos rendszert megtaláljuk a Föld legnagyobb szigetén.

Aki most Föld legnagyobb szigetén lép, az uralhatja a ritkaföldfémek világát – és ezzel a jövő háborúit is.
A tavalyi év végén egy iparinak tűnő bejelentés alapjaiban mozgatta meg a geopolitikai színteret: az amerikai GreenMet vállalat stratégiai partnerséget kötött a grönlandi Tanbreez ritkaföldfémprojekt tulajdonosaival. A cél: kitermelni a világ egyik leggazdagabb, Kínán kívüli lelőhelyét. A témáról szakértővel beszélgettünk. A bejelentés mögött azonban jóval több húzódik meg, mint gazdasági érdek. „Grönland birtokba vétele rendre a nagyobb konfliktusokat megelőzően merült fel Washingtonban” – mutatott rá Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzője. Az amerikai jelenlét nemcsak nyersanyag-, hanem pozíciószerzési stratégia is, amellyel az USA megerősíti arktiszi jelenlétét – gazdaságilag és katonailag egyaránt.
Ezt is ajánljuk a témában
Gyakorlatilag a teljes periódusos rendszert megtaláljuk a Föld legnagyobb szigetén.
A ritkaföldfémek – 17 olyan elem, amelyek kulcsfontosságúak az akkumulátorok, elektronikák, hadiipari rendszerek és a zöldtechnológiák gyártásában – szinte teljes egészében kínai kontroll alatt állnak. Kitermelésük, feldolgozásuk és újrahasznosításuk is Peking kezében van. Ez a geopolitikai kiszolgáltatottság egyre veszélyesebb Európa és az Egyesült Államok számára.
Az USA számára a nyersanyagbiztonság mellett Grönland stratégiai jelentőségét az elhelyezkedése is meghatározza, mivel a jövőbeni új kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik”
– fogalmazott Mihálovics.
A Tanbreez-bánya különösen értékes, mert nemcsak jelentős, de nehéz ritkaföldfémekben is gazdag, melyek még ritkábbak és értékesebbek, mint a könnyű változatok. A projekt mögött nemcsak gazdasági racionalitás, hanem politikai szándék is húzódik: éveken át dolgozott rajta az amerikai és a dán diplomácia, hogy ez a lelőhely ne kerüljön kínai kézbe. Grönland vezetése világossá tette: „nem eladó, de nyitott az üzletre” – vagyis a megbízható, nyugati partnerekre igenis számítanak.
A klímaváltozás hatására olvadó sarki jégsapkák egyre több hajózási útvonalat nyitnak meg az Arktiszon, amely radikálisan átrendezheti a világkereskedelem térképét. Mihálovics szerint négy tengeri útvonal van kialakulóban, ezek közül a legjelentősebbek a Bering-szoroson át haladó északnyugati és északkeleti átjárók, valamint a transzpoláris útvonal.
Aki ellenőrzi Grönland térségét, az kontrollálja a jövő kereskedelmi útvonalain áthaladó áruforgalmat is”
– figyelmeztet a szakértő. Ez pedig újra középpontba helyezi az Északi-sarkvidéket mint stratégiai régiót, ahol a NATO és a kínai-orosz tömb közti verseny egyre látványosabb formát ölt.
Kína nem véletlenül definiálja magát „majdnem-sarkvidéki államként”, és a sarkköri Selyemút projektjén keresztül infrastrukturális beruházásokkal, kutatóállomásokkal és kettős felhasználású technológiákkal erősíti jelenlétét. Az orosz gazdaság szankciók miatti kiszorítása miatt Moszkva egyre inkább Pekingre támaszkodik, ami még komolyabb kínai befolyást eredményez az Északi-sarkon.
Az Északi-sarkvidék alatt hatalmas, eddig feltáratlan energiahordozó készletek rejtőznek. Mihálovics szerint „az egész északi sarkkör a globális felfedezetlen, de bányászható készletek 22 százalékát rejti, amelynek a 87 százaléka a tenger alatt található”.
A területi követelések konfliktuspotenciálját az ENSZ tengerjogi egyezménye sem tudta csillapítani:
több ország – így Oroszország, Kanada és Dánia – ugyanarra a kontinentális talapzatra tart igényt. A jövő erőforrás-háborúinak egyik fő színtere így nem a Közel-Kelet vagy Afrika lehet, hanem a jég alatti sarkvidék.
Ezt is ajánljuk a témában
Tudatos stratégiát követ az amerikai elnök.
Formálisan Grönland Dániához tartozik, de a belső autonómiája különösen a bányászat területén jelentős. A grönlandi közvélemény megosztott: sokan támogatják a gazdasági önállóságot, mások környezeti aggályokat fogalmaznak meg. A politikai irányvonal azonban világos: a közelmúltban bejutott öt parlamenti pártból négy függetlenségpárti.
Dánia számára kihívás, hogy egyensúlyozzon az USA stratégiai céljai és a kínai gazdasági nyomulás között. Mihálovics szerint „önmagában nem tényező a sarkvidéki nagyhatalmi rivalizálásban, mert nem képes a sziget védelmének garantálására”.
Ezért Koppenhága – miközben nyilvánosan elutasítja az amerikai katonai jelenlét fokozását – a háttérben csendes együttműködést folytat Washingtonnal.
A közös cél: Grönland maradjon a nyugati szövetségi rendszer része, gazdaságilag is.
Bár hazánk földrajzilag távol van az Arktisztól, az események mégis közvetlen tanulságokkal bírnak számunkra. Magyarország is erőteljes technológiai beruházások előtt áll, különösen az elektromos járművek és az akkumulátorgyártás terén – ezekhez pedig elengedhetetlen a stabil nyersanyag-ellátás. A kutató úgy véli:
Magyarország számára elengedhetetlen, hogy aktívan részt vegyen a ritkaföldfémek keresletének és ellátásának biztosításában például partnerországokkal való kapcsolatok erősítésén keresztül.”
Bár nálunk nincsenek nagy ritkaföldfém-lelőhelyek, korábbi kutatások kimutatták ezek jelenlétét például a Nagy-Kopasz környékén. A kérdés az, mennyire lenne gazdaságos a kitermelés. Reálisabb lehetőség az EU-n belüli partnerség, valamint a technológiai és logisztikai szerepvállalás.
Hazánk központi elhelyezkedéséből adódóan kulcsfontosságú logisztikai szereplővé válhat, ha fejleszti az infrastruktúráját”
– hangsúlyozta az elemző.
A magyar kutatóintézetek, egyetemek, vállalatok közvetetten is részt vehetnek az ellátási lánc megerősítésében, különösen a fenntartható bányászati megoldások, újrahasznosítás és adatkezelés területén. A geopolitika és az ipar összefonódása új lehetőségeket is rejt – de csak azoknak, akik idejében felismerik a stratégiai pozíciók jelentőségét.
Ezt is ajánljuk a témában
JD Vance, az USA alelnöke leszögezte, nem engednek abból, hogy megszerezzék Grönlandot, mert nemzetbiztonsági okokból szükségük van a szigetre.
Nyitókép: Emil Helms / AFP
Íme 20 érdekes tény Grönlandról: